• Virtuális Kulturális Központ (VKK)

Az alapítvány egyik szellemi terméke, amelynek alapja a településről érkező igény.

A VKK célja, hogy azon falvakban, ahol megszűnt, vagy korábban sem volt művelődési szintér – intézmény, személyzet fenntartása nélkül – színvonalas programokkal segítse a település művelődési igényének kielégítését.

A programba bevont szervezeti elemek: Adrianus Színpad, Kultúra Lovagrendje, amely a eseti alkalommal kiegészül szakemberekkel, előadókkal, színészekkel (stb).

Kezdete: 1998.

• Ukrán - Magyar Kulturális Oktatási és Információs Központ (UMKET) Kapcsolódó honlap: www.rahocentrum.shp.hu

A központ a civil szervezetek nemzetközi fejlesztési projektjeinek támogatására közzétett pályázat keretében a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma támogatásával valósult meg 2006-ban. Célja: a kulturális és gazdasági együttműködési lehetőségek feltárása, kapcsolatépítés.

Működtetője:  Falvak Kultúrájáért Alapítvány és az Ukrán - Magyar Kulturális Együttműködési Társaság  

Partnere: Bodrogközi Kulturális Információs Központ (Nagykövesd SK), Aranyossziget (Aranyosapáti H) 

Felszereltsége: 20 férőhelyes oktatóterem, korszerű irodatechnikai és informatikai eszközök, internetes hozzáférés.

• Felső Tisza Völgye Információs Központ: Kapcsolódó honlap: www.ftvik.shp.hu

1. Beköszöntő: „Életünk során már többször igazolódott, hogy a kultúra a fejlődés mozgatója. Különösen így van ez a minden korábbi értéket áruvá degradáló, „mammonimádata” időszakában, amikor a valaha még önellátásra képes, napjainkra azonban minden elemében végtelenül legyengített falusi létforma vívja végső küzdelmét. Ebbe a ma még kilátástalannak tűnő, értékmentő küzdelembe kapcsolódott be 1996-ban a Falvak Kultúrájáért Alapítvány, valamint annak 2004-ben létrejött nemzetközi közössége a Kultúra Lovagrendje, mert úgy gondoltuk, hogy bizonyos tekintetben ma nagyobb a baj, mint 500 évvel ezelőtt. A Dózsa György-féle parasztháború időszakában. 1514. áprilisa és júliusa között a paraszti keresztes sereg a kizsákmányolás miatt fordult saját nemessége ellen, ma a kisebb - nagyobb térségek megélhetése mellett már a nemzetünk kultúrája is veszélyben van.

110 évvel ezelőtt Kodály Zoltán már doktori disszertációjában is foglalkozott a falvak népdalkincsével, és nyugodtan állapíthatta meg, hogy a vidék kultúrájából újjáépíthető a nemzet – városokban elveszett – kultúrája. Mi is tehetünk arról, hogy ez hogyan alakulhat a 21. – az informatika és Neumann János – században?

Oswald Spengler német filozófus, az életfilozófiák egyik kiemelkedő képviselője, politikai író, a konzervatív forradalom elméletének egyik teoretikusa szerint „modern” korunk a parasztoktól megköveteli, hogy a városi emberek világnézetét kövessék. Reményt keltő azonban, hogy nem mindenütt érvényesül ez a tendencia. Dániában külön oktatják, a hagyományos paraszti kultúrát. Az apáról fiúra szálló tudás a hosszú távú fenntarthatóság biztosítéka, amely a család generációinak fenntartását szolgálja. Ez alapján meggyőződésünk, hogy a falu, mint történelmi család alapú közösség fennmaradására, csakis akkor lesz lehetőségünk, ha a társadalom-gazdasági közösségi formaként megmaradhat a családszerveződésű természetes és hagyományos létforma.” (Idézet az alapítvány kiadványából, Nick Ferenc)

2. Komplex vidékfejlesztési program kezdete, mintaterülete és célja:

Az alapítvány megalapításának gondolata a magára hagyott, számos területen tönkre- és nincstelenné tett vidék fejlesztésének reménye generálta a bakonyi faluból a Honvéd Vezérkar Tudományszervező Osztály osztályvezető-helyettesévé vált parasztfiú fejében.

Az alapítvány vidékfejlesztési programjának lényeges sajátossága a kultúrával, a művelődéssel és közösségépítéssel – politikai irányzatok szakembereivel együttműködni kész és képes, de értékteremtésekkel és hosszú távú programok végrehajtásával önállóságra törekvő – az érintettek bevonásával, következetesen végrehajtott életminőség-fejlesztés.

A vidékfejlesztési program „mintaterülete” a hátrányos helyzetű Felső Tisza - völgye vidékfejlesztési térség 31 települése.

A térségi életminőség-fejlesztés közvetlen célja: A K+F intenzitás létrehozása. Ezzel, olyan tudás létrehozása, amelyet hasznosítva lehetővé válhat mérhető gazdasági növekedés elérése a hátrányos helyzetű térségében, vagy minimum az életminőség további csökkenésének lassítása. A térség termékeinek és szolgáltatásainak innovációján túl új vagy újszerű marketing és szervezési-szervezeti módszer bevezetése.

3. Megvalósítás humánerőforrásai:

Az alapítvány szervezeti elemeinek szakemberei, valamint kapcsolata a vidékfejlesztési programba közvetlenül vagy közvetetten bevonható hazai, határontúli és emigráció magyarságának szakembereivel folyamatosan fejlődik. A program hozzájárul a négyeshatár-mentén élő népek és nemzetiségek, kulturális és gazdasági együttműködésének fokozásához.

• Zeneovik

• Iskolai képzőművészeti szakkörök

• Béres János Tehetséggondozó Tanoda